Hol vagyok? Where I am?

Még mindig nem tudom elhelyezni magam a belső térképemen. Tudjátok, amikor a glóbuszon a belső szemeitek előtt megjelenik az a piros pötty hogy "you are here" - "ön itt áll".

Amikor fölébredek, pörögnek a fejemben a már ismert nevek: Chile, Mexico.. mert azért annyit már kapásból érzek, hogy Dél-Amerika. Ó nem, Peruban vagyok, igen! Limában...
Na, akkor indulhat a nap. És a munka.

Aki nem tudja, de érdekli, hogy mivel dolgozunk most, az ugorjon el ide: www.aceporject.org .

Nem minden barack, ami sárga

Igaz lehetne dinnye is. De nem az. Sőt.

Reggeli. Még nem készült a helyszínről fotó, nagyon futurisztikus, nyitott légtér, de közben valami tető-féle félkör ívben fölé borul, hogy ha esik, védve legyünk tőle. A sárgák hihetetlen színkavalkádja. Hogy ennyiféle sárga létezzék a természetben! Elképesztő.

Ott van a hideg sárga, a nap sárga, az okker, a narancs, a tömött, dús narancs, az áttetsző, a napnarancs, a fakó sárga... Ananász, mangó, papaya, sárgadinnye, narancs, mandarin, stb... Ezek itt itthon vannak. Mind. Igaz, sárgadinnye nálunk néha finomabb, de a többi... A papayát nem szeretem (van valami olyan íze, ami nem klappol velem).
A mangó viszont, ilyen nincs Európában, addig túl sokat kell utazzon, István vagy négyszer, de lehet hogy ötször vett gyümölcstálat reggeli után, mangó minden mennyiségben. Nem lehet betelni vele. Finom, lédús, és mangó íze van, olyan ízgazdagsággal, amiről álmodni sem mert volna egy európai.



A csokibekészítést a szobámból azért mellékelem, még fogyasztás előtt :).