tűzijáték

Éjjel háromnegyed 12-kor óriási tűzijáték volt Pristina főterén: én csak a nagy durranásokat és villanófényeket láttam, ami azért első hallásra/látásra inkább ijesztőnek hatott a feszített idegű külföldieknek.
Bár hivatalos végeredmények még nincsenek (még nem is lehetnek), úgy tűnik, már az exit poll eredmények is jelentős ünneplésre adnak okot.
Vagy az, hogy sikerült, hogy választottunk, és nem volt balhé (csak 1-2 a apró). Na ezt lehet ünnepelni, és ezt érdemes is.

És most irány haza, fájdalmas búcsú után ettől a "Royal" hoteltől. Nem ajánlom ezt igazán, több weblap arról ír hogy vannak olcsóbb és jobb hotelek is, inkább azokat keressétek, ha erre jártok.
Egyszóval: 30 perc van a check-out-ig: visszaszámlálás indul!
Nagyon várom, hogy végre otthon legyek, és a saját ágyikóm várjon este...

Koszovó választott / Kosovo voted

47.8 %, ennyi lett a végső részvételi arány. Erre az adatra közel másfél órát vártunk a meghirdetett sajtótájékoztató időpontjához képest (este 8 óra). Közben egy-egy brit ajkú hölgy már az exit poll eredmények alapján el is készítette a cikkét, és épp a szerkesztővel beszélt, gondolom.

Az előzetes eredmények hajnali 1 előtt nem nagyon várhatóak. Az egész városban dudaszó hallatszik újra is újra, mint valami gigantikus esküvői menetben: az autók ablakain különböző pártok (nagyobb, vezető pártok) zászlóit lógatják ki, és persze petárdák is durrannak időről időre.

Míg a médiaközpontban várakoztunk a Médiával, arra jutottam, hogy ha igaz az a mondás, hogy minden erős férfi mögött egy erős asszony áll, akkor ez fordítva is igaz kell legyen: miszerint minden erős nő mögött egy erős férfi (férj) áll. Egyszerűen azért, mert egyedül, egymás kölcsönös támogatása nélkül nem működhet, az előbb-utóbb nagy megkeményedéshez és összeroppanáshoz vezet(ne).

Kora délután több volt a várakozás, a bizonytalanság és a szikra. Mostanra már a bizonyosság fellege lebeg a várakozók felett, talán egyfajta megkönnyebbülés és visszafogott öröm is (amelyet a megkönnyebbülés okoz, hogy vége van a szavazásnak, a kapuk bezárva, elvégeztetett, bármi legyen is a végkifejlet). Közben a CEC egyik tagjával beszélgetek, és kiderül, hogy igencsak bonyolult és bürokratikus hálón kell a szavazatoknak átverekedniük magukat, amire megszámlálódnak - előzetesen, majd véglegesen. Egy négy lépcsős rendszer működik, háromszori hitelesítéssel. Hát kérem, szavazat legyen a talpán, aki meg tud szökni!

Reggelre kiderül, hányadán is állnak a pártok. Addig csak annyi biztos, hogy 47.8 %-os volt a részvétel, és az északi tartományban 3 mozgó szavazóhelyiséget be kellett zárni. Az exit pollok alapján koalícióra lehet számítani, nincs többségi győzelem. A CEC nem bízik az exit pollokban, és várják az elsődleges eredményeket. A hivatalos kihirdetésre, mivel a panaszokat és jogorvoslatokat is figyelembe kell venni hozzá, jó pár napot várni kell - nagyjából 10 napon belül számíthatunk rá, ha nem lesz különösebb gubanc. A CEC maradt az irodában, én meg hazajöttem ágyba ájulni, azt hiszem nem szaladnak el az eredmények reggelig.

Koszovó szavaz / Kosovo votes II.

A Választási Bizottság elnöke Mrs. Valdete Daka.
A Bizottság tanácsadói/háttéremberei az EBESZ választási asszisztenciával foglalkozó csapatából kerültek ki.

Az egyetlen nő a Bizottságban...
Azt nem mondom, hogy kenyérre kente a sajtót, de kiválóan teljesített. A problémás ügyekbe nem folyt bele, mert azok jelenleg a rendőrségre vagy a KFOR különítményre tartoznak. Persze a sajtó nagyon erősen, újra és újra tudakolta, hogy mit lehet tudni ezekről az esetekről (egyelőre semmi komoly, de a mendemondáknak is jobb elejét venni, ugye) - s ő egyszerűen csak annyit mondott, hogy a Bizottság tud ezekről az folyó ügyekről, de mivel nem az ő hatáskörükbe tartoznak, az esti sajtókonferenciáig nem adhat róluk bővebb információt, nem beszélhet róla.
Nagyon korrekt nyilatkozat. Ezt is tanulni kell. Nem lehet akármit mondani. Súlyos hiba lenne rábízni a népre és a sajtóra, hogy költsön szabadon mindenféle esemény-magból óriási történeteket, amelyek talán végső soron nem is lesznek igazán fontosak.

Délelőtt fél 12-ig a részvételi arány 11,5 % körül volt. A koszovói választási törvény nem tartalmazza a minimalizált részvételi arányt a választás érvényességéhez. 5%-os küszöb sincs, és rengeteg kisebbségi pár indul. A kisebbségek általában a saját pártjukra szavaznak, külön-külön.

Legközelebb este 8-kor jelenek meg az utolsó sajtókonferencián. Addig itthonról, a hotelből szemlézem az eseményeket (a munka, ami nem várhat...).

A Bizottság testülete 11 személyből áll, ebből 10 fő párt reprezentáns, ők a bizottság tagjai. Ez alól egyedül az elnök asszony a kivétel, akit a Legfelsőbb Bíróság bíráiból választ ki maga az államelnök. 6 tag a legnagyobb pártokat képviseli, 4 pedig a kisebbségeket. A bizottság elnökének mandátuma 7 évre szól - bár az elmúlt 2 évben két elnököt is elfogyasztottak. Reméljük a jelenlegi hölgy tovább bírja.

Hölgy. Erről jut eszembe, amin a sajtótájékoztató alatt merengtem : általában jól reprezentált a női részvétel a koszovói társadalom politikai színterén, kivéve a bizottságban, ahol az elnök egy asszony. Kvótás rendszer van, így a nők részvétele is garantált. Egyfelől nagy elismerés Daka asszony férjnek, valamint az Amerikai Nagykövetségen dolgozó választási megfigyelést szervező hölgy férjének is (és minden hasonló cipőben járó férjnek): nagy családi összetartó erő kell ahhoz, hogy ezt otthon el lehessen fogadni (bármennyire is szabad európai gondolkodók vagyunk, azért mégis ott van a "hagyományos" hozzáállás, szerintem még a zsigereinkben is, akármennyire feministák legyünk is mi nők - egyébként nem vagyok az). És a munka után jó sok idő egymásra. Másfelől, szerintem igenis van olyan, hogy női karizma, bizonyos dolgok elviselése olyan alázattal és erővel, amely talán a másik igenre (vagyis másik nemre, a férfiakra) kevésbé jellemző.

A szülés jutott eszembe, ott, a "nagy kékségből" ("out of the blue"), ahogy néztem az asszonyt a piros ingben, erőt és alázatot láttam benne, és a nap folyamán persze jó sok aggodalmat is, hogy minden rendben történjen. Vannak gyermekei, azt hiszem fiai, talán azt gondolhatta közben, hogy itt helytállni egy még nehezebb feladat, mint amikor a szülőszobára tartott. És persze jó volt látni körülötte a férfiakat, akik mind helyeseltek és ott "álltak" mögötte, az EBESZ-es főtanácsadók is ott ültek az asztalnál (az IFES nem volt ott), mégis ő vitte hátán az egészet. Végtelenül emberi. Benne van, hogy mennyi de mennyi minden múlik ezen a választáson.

Mrs. Daka, a Választási Bizottság elnöke a sajtókonferencián

Nnna, munkára fel, mert ebből nem lesz pályázat, ha így folytatom...

Koszovó szavaz / Kosovo votes

Nagy az izgalom, gyűlik a sajtó, mint sötétben a nyáj köré az éji vad.
Mindjárt kezdődik - 1 órakor - a második sajtótájékoztató. Eddig tudomásom szerint különösebb atrocitás nélkül zajlik a választás.

Annyit fontos megemlíteni, hogy rendkívül rövid idő, mindössze 39 nap állt a Központi Választási Bizottság rendelkezésére, hogy megszervezzék és előkészítsék a választást. Mindezt eddig nagyon jól abszolválják - igaz, még csak a nap fele múlt el.
Itt is használnak úgynevezett láthatatlan, UV tintát, hogy megjelöljék a már szavazó urnához járult állampolgárokat. 120 helyre 1260 jelölt pályázik összesen.

Az Európai Parlament 7 fős megfigyelői bizottságot küldött, már tiszteletüket tették ma is, Koszovó rapportőre, Mrs. Ulrike Lunacek vezetésével. Holnap reggel kilenckor találkoznak újra a CEC* elnök asszonyával, még mielőtt elküldenék a jelentésüket a sajtónak .
Alig 10 perc van 1 óráig: az izgalom lassan érezhetően a tetőfokára hág.
Itt vannak a főbb tévétársaságok, nemrég hagyta el a sajtóközpontot egy 5 fős KFOR különítmény.

Pillanatnyilag az ENEMO és az Európai Parlament, valamint a nagykövetségek diplomáciai küldöttségei végeznek választási megfigyelést Koszovó egész területén. A magyar nagykövetség is részt vesz a misszióban, mint tették azt tavaly is. Az EBESZ (OSCE/ODIHR) és az IFES kisebb-nagyobb mértékben támogatja a bizottságot a szervezésben és lebonyolításban, így ők nem hoztak megfigyelőket ezúttal - hacsak nem a nagykövetségeken keresztül. Az Egyesült Államok követsége körülbelül 36 megfigyelői csoportot küldött szerteszét az országban, és a USAID koszovói egysége is bőven kiveszi a részét a megfigyelésből.

Egyszóval itt van a nemzetközi figyelem, mindenkinek nagyon fontos, hogy mi történik, és hogy ami történik, az hogyan történik. Bizonyos értelemben ez pillanatnyilag a legfontosabb, szinte fontosabb, mint a végkifejlet. Mintha Koszovó jövőjét konkrétan meghatározná, hogy a mostani választások milyen körülmények között történnek, hogy végül is lehet-e majd szabad és tiszta választásnak nyilvánítani. Pillanatnyilag minden jel arra mutat, hogy ez így lesz, de várjuk a CEC megjelenését, hogy a legfrissebb fejleményekről tájékoztassa a sajtót. És holnap, valamint a hét folyamán természetesen MAJD várjuk az ENEMO, a Európai Parlamenti különítmény és a nagykövetségek által benyújtott beszámolókat, állásfoglalásokat.

MOST a CEC-re várunk. Az egész koszovói sajtó és én. Meg még néhány külföldi sajtós/megfigyelő. A következő sajtó nyilatkozat du. 5 órakor lesz, aztán este 8 órakor. Ott lesz igazi tolongás: a szavazóhelyiségek este 7 órakor zárnak.

Az egyik kedves tévés fiatalembert már ki kellett ábrándítsam, hogy én nem sajtós vagyok.. előtte jól körbefényképezett, majd odajött, hogy néhány kérdést tegyen fel. Szegény tényleg elszomorodott, hogy nem talált interjú alanyt.

No azt hiszem közeleg a CEC...
____________________________________________________________________
*CEC = Central Election Commission = Központi Választási Bizottság = KVB

Tészta-analfabéták

Kettő A 4-es oldal. Ebbe bele kell férni. Kézírással. Valahogy úgy alakul, hogy először a margón körbeírom az oldalt (legalábbis félkörbe). Prsitina, Sport Cafe, Garibaldi utca. A gondosan kikészített jegyzetfüzetemet mégsem hoztam el, csak a könyvet, amit olvasok (az Eat-Pray-Love második része, de egyelőre sokkal kevésbé élvezhető filozófiatörténeti elmélkedés a házasságról) hoztam el. Bosszankodás helyett kérek papírt a pincértől, a bor mellé hozza is, jól illenek egymás toll, papír és bor. Cigarettaárus érkezik (aztán az este folyamán többször is), s már itt is a levesem...

Van az a pillanat, amikor a bor vérré válik, és a kortynál, az ízlelés pillanatában felcsendülő akkordok megfestik a teret.

Az előbb, még a leves előtt azon elmélkedtem, hogy milyen jó lenne, ha a könyvek végén lenne pár üres oldal a hirtelen, bárhol felbukkanó gondolatok lejegyzéséhez.
Íródeák. Magnetofon.

Kettőből kettő tapasztalat alapján az a benyomásom, hogy a pristinaiak tökéletesen tészta-analfabéták. Igaz, egyszer sem olasz étterembe ültem be, de mégis. Tegnap nem makarónit kaptam, hanem tagliatellét, a mostani kagylótésztám pedig köszönőviszonyban sincs a gnoccival, aminek állítólag lennie kéne. Azért nem rossz :).

Közben a háttérben nagyon érzelmes hangon énekelnek jó hangú férfiak zongora és gitár kísérettel. Most épp arról, hogy 'akarlak, egy percet nem tudok várni, kellesz nekem' - és így tovább - 'sokáig futottam magam elől, és most te éred el, hogy mozdulatlan maradjak... szükségem van rád, akarlak téged, mondd hogy nem csak a fejemben történik mindez... saalalalalalaaaa' (nem albánul énekelnek, gondolom erre rájöttetek).

Aztán hazajöttem pályázatot írni, mert elfogyott a bor, és megint túlettem magam jjajjjjj...

És persze semmi sincs a pályázatból, csak annak átolvasása, amit még délelőtt írtam, többek között emiatt a Just Like Heaven című film utolsó harmada miatt... Holnap hosszú napom lesz. Éljen a vasárnap! Sajnos "csak" szerb ortodox katolikus templom van. Meg rengeteg mecset, amin nagyon szép, és nagyon jó, de holnap sajnos kihagyom a vasárnapi ünnepet fizikai megjelenés hiányában. Lélekben persze ott leszek :). Éljen Advent harmadik vasárnapja! Rózsaszín gyertya gyullad...

És holnap Koszovó választ. Adja Isten, hogy minden rendben menjen, atrocitások nélkül, békében. Amen.

hotel audit

Nagyon kemény kritikus hotel audit lenne belőlem azt hiszem.
Vegyük például a Hotel ROYAL-t Pristinában. Lényegében érthetetlen, hogy miért hívják így, de ha már így van, elfogadom. Azt is készséggel elhiszem, hogy amikor 2006-ban itt járt Nicole Kidman mondjuk minden új volt, és egészen más. Ennyi idő alatt (4 év) azért már illik bizonyos mértékű amortizációval számolni...
Nem sorolom fel milyen kisebb-nagyobb hibák vannak (pl. hideg tojás a reggelinél, csak az első pohár kávé van benne a reggeliben, a másodikért fizetni kell - ez engem mondjuk nem érint, csak hallottam; aztán a fürdőszobában ott van 3 kis üveg sampon, mindegyik bizonyos (és különböző) mértékig elhasznált...).
És ma még a lift is elromlott :) :) :). De hát van ilyen, és ne fintorogjak (bár este rémes volt a vacsi, azt hiszem zacskós levest kaptam, bár ezt csak félve merem végiggondolni, és a makaróni sem épp az volt, amit kihoztak, hanem egészen más fajta tészta).
Mindez egyáltalán nem lenne probléma, ha teszem azt Hotel Pristina lenne a hotel neve, ami azonban egy másik jóval nagyobb hotel a közelben. De a ROYAL név már előre jelez valamit - úgymint egyfajta eposzi kellék, hotelek eposzi jelzője - és valahogy elvárná az ember, hogy egy-két dolog másként legyen. Persze ez is elfogadható, teljesen, csak mondjuk 60 EUR-ért lenne rendben az ár-érték arány. A fennmaradó 20 EUR valószínűleg a szálloda elhelyezkedésének szól: szinte a város közepén, egy viszonylag csöndes helyen van (csak ne lennének papírból a falak, reggel a szomszéd szobában zajló normál hangú beszélgetésre (!!!) és nevetgélésre ébredtem...).

Hát ennyit a Hotel Royalról. Az ágy king size, egész kényelmes, úgyhogy semmi de semmi ok nincs panaszra :) :). Igaz, sajnos Pristina felfedezése egy másik időre marad majd, mert éppen 2 pályázaton kérődzöm, az egyiket legkésőbb kedden, a másikat legkésőbb pénteken kell leadni.
És pályázatot írni olyan, mint regényt írni: ki kell dolgozni a főhősöket (tevékenységeket), látni kell mi történik és hogyan (kivitelezés, résztvevők, stb) - úgyhogy igencsak neki kell most durálnom magam, hogy átvergődjek a végkifejlethez. Hát remélem sikerül. De legfőképp azt remélem, hogy végre nyerünk is.

Ebéd a Koszovói CEC elnökasszonnyal, EBESZ részvétellel, aztán látogatás a koszovói magyar nagykövetségen a nagykövet úrnál. Nagyjából ennyi ma a kötelező program - és este kiváló pályázatírás. Illetve valami szimpatikusabb vacsorahelyszín felderítése.

Hakuna Matata goes to Kosovo

Hakuna Matata Peruból jön (tényleg, még megszemélyesítve is, de most nem arra gondolok): ott jött elő Mikaelnél, viccelődve, akinek rengeteg problémás munkaórája származott a kétséges kimenetelű utolsó pillanatban történt vízumügyintézések miatt. Ekkor aggatta rá Rushdi a Hakuna Matata táblát.

Hakuna Matatát mindenki ismeri az Oroszlánkirályból, azt hiszem... És még svédül is!!!
Vagy arabul... vagy Mandarinul... és még németül (!!!), magyarul, és spanyolul... (FUNNY, super FUNNY, hahahaaaaa). Az a legjobb pillanat, amikor a szomorú kisoroszlánnak végül elkezd a ritmusra járni a hátsó fele. :)
Szóval csak semmi vész.

Közben azért átrepültem pár országon, és már Pristinában vagyok. Túl vagyok a regisztráción, találkoztam a CEC egyik ügyintézőjével (CEC = Központi Választási Bizottság = KVB, ami elég hülyén hangzik szerintem). Hihetetlen, de itt az EURO a fizető eszköz! Igaz, hogy két üveg ser - PEJA - és egy nagy üveg ásványvíz 1,50 EUR-ba kerül, de azért mégis, nem semmi. Persze miért ne?
Holnap mindenféle találkozók, és nem ártana közben dolgozni is (pályázatírás ezer+1 erővel - eddig persze mindebből semmit sem sikerült demonstrálni, de a sör remek).

Vacsora, egyebek. Hakuna Matata. Világot felfedezni jó.
Különösen ott, ahol azért akad 1-2 ismerős, még ha csak munkakapcsolat is. Máris van hova kötni magad az adott helyen. Még ha este egyedül is vágnál neki a városnak.